ajovonek




„Az érdi Kincses Óvoda Kutyavári Tagóvodájának férőhelybővítése, felújítása” KMOP-4.6.1-11-2012-0009

Egy kis történelem

 

Nevelési létesítményeknél, így óvodáknál is kiemelt fontosságú az épített környezet alakítása, hatása a személyiség fejlődésre. A tervezett üres épületnél lényegesen több szükséges a megfelelő épített környezet kialakításához, mely észrevétlenül szövődik be a nevelői munkába. Értsünk ide akár belsőépítészeti, akár téralakítási, bútorozási megoldásokat, akár díszítő elemeket, grafikákat. Ugyan úgy nem mindegy, milyen bútorokat helyezünk a csoportszobába, mint ahogy nem mindegy milyen grafikával díszítjük a falakat, vagy milyen játékot teszünk a gyermek elé. A jogszabályok, szabványok is külön foglalkoznak a „díszítés” a „dekoráció” szükségességével, de jó esetben az alkalmazott művészet túlmutat a matricázáson, a tapéta bordűrözésen.

A tervezés során kapcsolódási pontot kerestünk az építészet, a szobrászat, a képzőművészet és a kortárs installáció között.

E-10A kutyavár, melyről az utca is a nevét kapta Érd legrégebbi, XV. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és pecérei számára. Ma már csak romjai láthatóak. Bár az építtető személyét és az építés pontos idejét homály fedi, 1318-ban még biztosan nem állt a vár, ekkor ugyanis Károly Róbert egy adománylevele említi Érdet, a várat azonban nem. Luxemburgi Zsigmond idejében már említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt, melynek temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. A mohácsi csata után Érd és környéke török hódoltság alá került, Hamza bég ekkor palánkvárat építtetett a Duna-parton, nem messze ettől a helytől. A hagyomány úgy tartja,

alagút kötötte össze a két várat. 1684-ben Lotaringiai Károly herceg rövid ostrom után elfoglalta és a szokásoknak megfelelően leromboltatta a várat, köveit a helyi építkezésekhez széthordták. A 19. században erdészházat építettek a megmaradt kövekből. A szájhagyomány, azonban tovább él, és az egykori vadászkastély hangulata a mai napig érezhető a környéken.

A Kutyavári óvoda az 1900-as évek első felében eredetileg is óvodának épült. Az egykori L alaprajzú épület a mostani földszintes épületrészben ma is pontosan kivehető, két csoportszobát, vizesblokkot, öltözőt és konyhát foglalt magába. Ekkor épült a konyha alatt található kisméretű pince is, mely ma kazánház.

Az épületet a hetvenes években átalakították. Az L alaprajzú részt téglalappá egészítették ki, az épület új tetőszerkezetet és hullámpala fedést kapott. A Kutyavári út felé bal oldalán fedett terasszal nézett, melyet később beépítettek és tornaszobaként használtak, az utóbbi időben nevelőtestületi szobaként funkcionált. Ekkor épült meg a meglévő épülethez közvetlenül csatlakozó 3 szintes új épületszárny is. A három szint a terepviszonyokhoz alkalmazkodva félszint-eltolással, közös lépcsőházzal csatlakozik az eredeti épülethez. Az épület jól karbantartott, megfelelő állapotú. Repedések, elmozdulásra utaló nyomok,nedvesedés nem látható.

Az elmúlt években homlokzati nyílászáróit korszerűsítették, műanyag szerkezetű fokozott hőszigetelő üvegezésű ablakokra, ajtókra cserélték. A homlokzatot 10cm vastagságú EPS hőszigeteléssel látták el. A zárófödémek és a tetők szigetelése elmaradt.

Az Intézmény fenntartója az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a folyamatos túljelentkezés és az óvoda álladó túlterheltsége miatt közgyűlésén döntött a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt „Nevelési intézmények fejlesztése” című, KMOP-4.6.1-11 azonosító számú pályázaton való indulásról 2012. január 26-án. 

 

Tervezési program

 

E-08Önkormányzatunk előzetes elképzelései, valamint Tervezővel folytatott egyeztetések során az alábbi fő pontokban határozta meg a tervezési programot:

A férőhelybővítést a meglévő földszintes épületszárnyra új szint megépítésével

kívánjuk megoldani. A tervezett bővítés építészetileg kihasználja a meglévő adottságokat, kiegyensúlyozza az épület jelenleg eltérő épülettömegét. A meglévő lépcsőházon keresztül a tervezett bővítés közvetlenül megközelíthető.

A tervezett bővítés nem jár további beépítéssel, nem nő a telek beépítettsége, nem rontja a zöldfelületi mutatót, ezáltal nem csökkenti a telek gyermekek számára lényeges aktív zöldfelületeit.

Az épület eltérő szintjei miatt az ételszállítás jelenleg nehezen megoldható. Jelenleg minden étkezéshez a lépcsőn kell az emeletekre felhordani az ételt és az étkészleteket. Tekintettel a 2 szinteltolásból adódó 5 különböző eltérő padlószintre, étel felvonó telepítése szükséges, mely az érintett szinteket képes kiszolgálni.

Az épület akadálymentesítésének célja, hogy minden funkció akadálymentesen elérhető legyen, a lehető leggazdaságosabb átszervezésekkel. A magas üzemeltetési és építési költségek miatt nem tervezzük személyfelvonó kialakítását, hanem az átalakított földszinti épületrészben ésszerűen koncentráljuk a szükséges funkciókat: öltöző, csoportszoba, szülői fogadó, logopédus, orvos, elkülönítő, torna szoba, nagyterem. Az épület földszintjét a szükséges funkciók vonatkozásában teljes körűen akadálymentessé alakítjuk.

Az átszervezett alaprajzi kialakítás eredményeként minden funkció az akadálymentesített földszinti részbe összpontosul, az épület többi részében kizárólag további csoportszobák, azok kiszolgáló helyiségei (öltözők, fürdők) és közönség forgalom számára zárt személyzeti helyiségek találhatók, melyek akadálymentes megközelítése ezért szükségtelenné válik.

A tervezett emeletráépítésben kialakítandó 4 új csoportszoba további 3 csoporttal bővíti az intézmény kapacitását. Kiemelkedő szempont az intézmény gazdaságos fenntarthatósága, korszerű fűtési módok és megújuló energiaforrások használata.

Tervezési koncepció

 

E-09Az önkormányzati tulajdonban lévő három földrészlet (11934, 11935, 11936) összevonása által kialakuló 11934 hrsz.-ú építési telek 4235 m2 nagyságú egyesített alapterülete optimális adottságokat biztosít az intézmény számára. A meglévő épület mellett, a telek dél-keleti felén, valamint az épület mögött elhelyezkedő mögöttes két telken találhatók a kerti játékok. A bővítés nem jár a kert és zöldfelület további csökkenésével. A telek értékes faállománnyal rendelkezik, melyek kellemes környezetet biztosítanak.

A terület további bővítése csak kisajátítással lenne biztosítható, ezért is volt fontos szempont a ráépítés, mely nem vesz el az értékes zöldfelületből. A játszókert jól felszerelt, korszerű. Kihasználja a telek kedvező adottságait. A játékok állapota építészetileg megfelelő, karbantartott. A tervezett létszámbővítés miatt új játékok beszerzése és telepítése szükséges, melyeket a tervezett eszközbeszerzés tartalmaz.

Az épület környezetének dús vegetációja, értékes faállománya alapvetően meghatározó. Az erdős-ligetes környezet, mely az óvoda bejáratához vezet, felidézi a környék egykori hangulatát. Erre utal a tervezett szobor installáció, mely az épület előtt és az épület falán, a korlát előtt, illetve a fa szerkezeten helyezkedne el, szervesülve az épülettel. A színes, organikusan burjánzó léchálózat plasztikus indái befutnák az épület oldalát, melyre ellenpólusként akár élő növényzet is futtatható. Az épületre felfutó indák a tető képletes áttörésével az emeleti öltöző tér tetőszerkezetének feszített tartó szerkezetein is megjelenhetnek, a fény felé törve átértelmezik a külső és belső tér közötti határokat. A bejárat felé haladva a fás, bokros részen a falra futó „mesterséges növény” egyedi eszközeivel megfogalmazva egy erdei jelenetet idéző installáció tárulna elénk, egy szarvast figyelő vadászkutya felidézésével.